9. rész : Téves!

~Jenny szemszöge.

Két nap telt el az erdőben töltött délután óta. Azóta ha lehet, még erősebben jelentkeznek rajtam a 'tünetek'. 

-Jeeeen! Hol van az alsónadrágom?! -jött ki Hazza a fürdőszobából egy szál törölközőben.

-Honnan kéne tudnom? Szerinted én húzom fel őket? -vontam fel a szemöldököm, és hozzávágtam egy párnát, mire ledobta a törölközőt. Becsuktam a szemem, és egy másik párnát nyomtam az arcomba! -Vissza a törölközőt, most! -sikítottam.
-És ha nem? -kérdezte sunyi hangon.
-HARRY! Nem mondom még egyszer! Azonnal menj be a fürdőbe, vagy húzd vissza azt a nyomorult törölközőt! -parancsoltam rá. Volt egy olyan sejtésem, hogy még mindig meztelenül álldogált előttem, ugyanis hangosan nevetett. Pár másodperc múlva egy ajtócsapódásra lettem figyelmes. Megnyugodva vettem el a párnát az arcom elől, és nyitottam ki a szemem. Mikor láttam, hogy Harry még mindig csak Ádámkosztümben áll előttem, az ajtó felé pillantottam, ahol Niall állt kerek szemekkel.
-Öhm.. én.. én... én csak... szóval... nem akartam... khm... zavarni. -motyogta, és kiment. Mérgesen néztem Harryre, aki időközben felkapta a törölközőjét, aztán Niall után futottam.
-Hé, várj! Ez... nem az volt, aminek látszott... Hazza csak... szimplán hülye. Rajtam kereste az alsóit. Én egész biztos nem hordom őket, és nem kavartam el sehova, aztán hozzávágtam egy párnát, Ő pedig...
-Nyugalom! Lélegezz is, ha lehet. -fogta meg a vállamat nevetve. -Nincs semmi baj!
-Egyébként mit szerettél volna? -kérdeztem egy mély levegővételt követően.
-Csak eszembe jutott, hogy holnap után lesz a szülinapod, és gondoltam megünnepelhetnénk majd valahogy... mondjuk egy bulival? Elmehetnénk egy klubba, vagy ilyesmi.
-Az még egy kicsit odébb van. -mosolyodtam el.
-Dehogy! Hidd el, hogy egykettőre holnap után lesz! -éppen kinyitottam volna a számat, hogy mondjak valamit, de megcsörrent a telefonom. Kihalásztam a zsebemből, és láttam, hogy Louis hív. Nem értettem, hogy miért kell felhívni a szomszéd szobából, de azért felvettem. 
-Mi van? -szóltam bele, mire Niall elmosolyodott.
-Baj! Eltűnt Harry alsója! -kezdte a hisztit. 
-Honnan tudsz te Hazza alsónadrágkríziséről? -kérdeztem értetlenül.
-Hát az én kis répibabám mindent elmond ám nekem! Hiába van a másik szobában, létezik telefon, és twitter is, te kis butus! -nyávogta a telefonba. 
-Komolyan kiírta twitterre, hogy elkavarta? Azt hittem, ennél hülyébb nem lehet, de ezek szerint mégis... -sóhajtottam. Ezt már egyre kevésbé találtam viccesnek. Minek megosztani az egész világgal, hogy nem talál egy tiszta alsógatyát? 
-Add vissza neki! -követelte.
-Nem vettem el! Ez már inkább beteges, mint vicces. -mondtam, és letettem a telefont. Niall értetlenül nézett rám, én pedig elmeséltem neki a Louval való beszélgetésemet. 
-Szóval... visszatérve a szülinapodra... -terelte vissza a témát Harry alsójáról.
-Nem szeretnék felhajtást. Nem szeretem a szülinapokat. -mosolyogtam rá.
-Akkor... legyen csak egy nem szülinapi teljesen átlagos kiruccanás. -javasolta
-Mi lenne, ha inkább nem csinálnánk semmit? Nincs kedvem bulizni. Sajnálom. -húztam a számat. Niall közelebb lépett, és megint elkezdte azt az izét a szemeivel... amitől nekem mindig az a hülye érzésem van a hasamban.
-Jó. Akkor üljünk a szobában, és nézzük egymást! -jobban tetszett az ötlet, mint azt el tudja képzelni. Niallt nézni valahogy... olyan megnyugtató, kellemes, és olyan dolgokat vált ki belőlem, amilyenhez még csak hasonlót sem éreztem soha. Nem tudom mennyi ideig állhattunk egymással szemben, szótlanul, de arra eszméltem fel, hogy Zayn és Bella csendesen, kéz a kézben figyelnek minket.
-Érdekes? -néztem rájuk felhúzott szemöldökkel.
-Kicsit unalmas, nyálas, de tűrhető. -vonta meg a vállát Zayn. 
-Zayn! -boxolta vállba Bells. 
-Jól van na, csak a véleményemet mondtam. Egyébként a normális emberek ilyenkor nem csak úgy állnak egymással szemben, hanem általában smárolnak, de ez a ti dolgotok... -hirtelen nagyon szívesen elfutottam volna. A fejem elvörösödött, és remegni kezdtem. 
-Öhm... azt hiszem, hogy mennünk kéne, nem gondolod? -nézett a barátjára Bella, majd elkezdte lökdösni. A srác engedett, és kézen fogva elindultak. 
-Nem is tudtam, hogy tetszik neked Zayn... -jegyezte meg Niall, miután hallótávolságon kívülre került a párocska. Köpni-nyelni nem tudtam a meglepetéstől. 
-Én sem, de ezt miből gondolod? -kérdeztem, miközben tágra nyílt, kerek szemeket meresztettem rá.
-Ahogy elpirultál. -vonta meg a vállát. -Jobb, ha most összeszedem a többieket, mert elkésünk arról a rádiós interjúról. -jelentette be, majd elsétált. Úgy álltam a folyosó közepén, mint egy sóbálvány, és azt néztem, ahogy a szőke fiú távolodik. Végül összeszedtem magam, és visszamentem a szobába remélve, hogy Harry már felöltözött.
-Mi baj? -kérdezte, mikor kiballagott a fürdőszobából- már felöltözve. -Neked nem tűnt fel?
-Micsoda? 
-Hogy mostanában olyan keveset dumálunk... és nincs jobb témánk, mint a fehérneműink. -nevette el magát.
-Az csak a te témád, nekem valójában annyira nem jön be... -mosolyodtam el.
-Mi a baj? Történt valami igaz? Mit csinált Niall? -karolt át, miután lehuppant mellém a kanapéra.
-Tessék?! -néztem rá hirtelen.
-Köztünk marad, oké? -nyugtatott.
-De hát mi? Honnan tudsz te erről? -kérdeztem nem kicsit meglepetten. -Bellától?
-Nem. Prücsök, te komolyan azt hiszed, hogy nem veszem észre? Már több, mint 10 éve ismerlek. Csak észreveszem, ha valaki tetszik neked, nem gondolod? -vonta fel a szemöldökét.
-Lehet... -sóhajtottam.
-Szóval? Hogy halad a dolog? Alakul valami? -érdeklődött egy kicsit talán túl lelkesen.
-Nem hiszem. Tudod, szerintem nem vagyok Niall esete... és azt hiszi, hogy nekem Zayn tetszik, bár fogalmam sincs, milyen alapon gondolhatja, hogy szemet vetek a legjobb barátnőm pasijára! Ha még így is lenne, nem tennék semmit az ügy érdekében, legfeljebb minden erőmmel azon lennék, hogy kiverjem a fejemből, de ez a feltételezés akkor is elég sértő! Még hogy tetszik Zayn? Nevetséges! Persze jól néz ki, jófej, meg vicces, de én csak barátként gondolok rá, és...
-Hé! Nyugi! Értem. -vágott a szavaimba. -Szerintem szegény Niall azt sem tudja mit beszél. 
-De ez az egész akkor is... nem is mondtam vagy csináltam semmit, ami miatt ezt gondolhatja!
-Jenny! Mióta itt vagyunk, szinte állandóan Niall miatt pattogsz. Szerintem állj le, ha valaminek történnie kell, az úgyis megtörténik. Inkább élvezd a nyarat, és szórakozz, oké? Azért hoztunk magunkkal, hogy jól érezd magad. -ölelt meg. Oké, beismerem, hogy igaza van, elvégre Los Angelesben vagyunk, és szórakozni jöttem. 

Állj! Az nem egy olyan dolog, amivel játszhatsz...