13. rész : Sweet 16 #part2

Halihó! Most kivételesen ide írok, és nem a közleményekhez. :)
Ezzel a résszel nagyon megszenvedtem -vagyis megszenvedtünk. Azt hiszem, hogy a Barbi segítsége nélkül még most is azon gondolkodnék, hogy mi legyen ebben a részben. Ezúton szeretném neki megköszönni, hogy ilyen sokat segített! (És még egy kis személyes közlemény számára: az ajándék nem rózsaszín oposszum, sem spongyabobos űrruha, és a türkiz aranyhalat sem írtam bele, de azért remélem tetszik!:D) Még egyszer köszönöm!♥
Szóval nézzétek meg Barbi blogját! :)    http://hopesfairytale.blogspot.com/
Jó olvasást, remélem tetszeni fog a rész, és mindenkinek boldog nyuszit kívánok! :))


Teljes pompában feszítettem az új ruhámban a tükör előtt. Ahogy magamat méregettem, észrevettem a mögöttem lévő kanapén üldögélő lányok elégedett mosolygását. Bella és Danielle most biztos nagyon büszkék magukra. Nem mondom, hogy rosszul állt a ruha, mert nem. Azért vettem meg, mert nagyon megtetszett, és még jól is állt. Rólam tudni kell, hogy tényleg nem vagyok egoista, de ez a ruha nagyon tetszett magamon. A tudat, hogy nem tudom, miért öltöztem ki ennyire, egyre jobban kezdett zavarni. Egész délután azért könyörögtem, hogy árulják el mi a meglepetés, de sikertelenül. Hajthatatlanok voltak.

-Na szóval... már kész a hajam, a sminkem, fel is öltöztem, teljes harci díszben feszítek. Mikor akarjátok már elmondani, hogy miért állok itt így? -fordultam meg.

-Nem igaz, hogy nem bírsz ki még 5 percet! -forgatta a szemét Danielle. Oké, végül is 5 percet még csak kibírok valahogy... 

-Na, látom Jenny kész. Akkor akár mehetünk is! -rontott be a szobába Zayn kopogás nélkül. A szám mosolyra húzódott, hiszen végre megtudhatom, hogy mire ez a nagy készülődés. Bella és Zayn kézen fogtak, és levezettek egyenesen a tengerpartra. 

-Ugye ezt nem gondoljátok komolyan?  Azért csíptem ki magam ennyire, hogy lejöjjek a partra? Nem vagytok normálisak! -tiltakoztam idegesen, de a párocska nem tágított, csak vonszoltak maguk után. Pár perc múlva ismerős hangok csapták meg a fülem.

-Mi a frászt műveltek? Mit keresünk itt? -hallottam a fák mögül, ahova tartottunk.

-Jaj fogd már be! Majd ha meglátod miért vagy itt, egy életre hálás leszel nekünk! Légy szíves, és viselkedj, mert elijeszted a meglepetést! -hangzott a válasz. Tanácstalanul pillantottam hol Zaynre, hol pedig Bellára, de ők nem igazán törődtek a kihallatszó párbeszédre, hanem lelkesen rángattak a hangok irányába.

-Mégis milyen meglepetés? Nincs szülinapom! -már egyre hangosabban lehetett hallani, hogy mit mond az illető. Innen már hamar leesett, hogy mi is a meglepetés, és miért kellet kiöltözni. Felismertem a hangot.

-Neeeeem! Erről szó sem lehet! -torpantam meg. -Most szépen visszamegyünk a szobába, és bejelentjük a többieknek, hogy elmegyünk bulizni! -próbáltam meghátrálni.

-Elkéstél! -kacsintott rám Zayn. 

-Nem kényszeríthettek! -tiltakoztam tovább.

-Nézd,Jenny. Érzel valamit iránta, nem? Itt az alkalom! Mi mindent előkészítettünk neked... csak élned kell a lehetőséggel. Minden rendben lesz. Ma reggel beszéltem a nővéreddel, és azt mondta, hogy tudod mi a helyzet. Akkor mitől félsz? Biztosnak kéne lenned benne, hogy ez most a te időd... mi a baj? -fogta meg a vállamat Bells.

-Anya... -haraptam az ajkamba. Zayn és Bella is értetlen fejjel meredtek rám. -Megígértem neki, hogy nem...

-Ugyan! Mikor érdekelt, hogy mit tiltanak meg neked, és mit nem? Tudtommal eddig nem igazán foglalkoztál vele. Szóval halljam, mi a baj? 

-Egyszerűen félek, oké? Soha nem éreztem ehhez még csak hasonlót sem, és...

-Nyugi, minden rendben lesz! Csak lazán, tudod.. -veregette meg a hátamat Zayn. Hirtelen megfogta a lábaimat, és kihúzta őket alólam: felemelt.

-Zayn Jawadd Malik! Nagyon gyorsan tegyél le! -követeltem. 

-Azt lesheted. -mondta sunyi mosollyal az arcán, és rohanni kezdett. A legjobb barátnőm nevetve futott utánunk. Úgy fél perc múlva végre megállt, és letett, bár innen már kicsit kínos lett volna elszaladni. Niall kikerekedett szemekkel bámult, Louis és Harry pedig elégedetten vigyorogtak. 

-Meglepetés! -kiáltottak fel mind a négyen. Mi Niallal csak bámultuk egymást, mukkani sem mertünk -legalábbis én biztos nem. 

-Hát akkor mi magatokra is hagyunk benneteket. Jó szórakozást! -mondta Bella, és odabújt a barátjához. Amint Harry ezt meglátta, Ő is megölelte Louist, és közölte vele, hogy ez lesz élete legszebb éjszakája, mert vele lehet. Mikor mind a négy jómadár elment, beláttam, hogy nem lenne túl jó megoldás elrohanni, úgyhogy letelepedtem a pokrócra, ami le volt terítve. Niall is hasonlóképpen tett.

-Khm... szóval... izé... még nem is kívántam boldog szülinapot... -törte meg a csendet. Elmosolyodtam, és tovább bámultam magam elé. -Nem minden nap lesz 16 éves valaki... -bólintottam, aztán ránéztem. Zavartam mosolygott, de kék szemei csak úgy, mint mindig ragyogtak. Ahogy tekintete ismét elmélyült a szemeimben, éreztem, hogy elpirulok, de nem akartam máshova nézni. Fogalmam sincs, hogy mennyi ideig szemezhettünk, de azt tudtam, hogy nem szerettem volna, hogy ennek vége legyen. Olyan máshogy nézett rám, mint ezelőtt... Végül már nem bírtam tovább, és elkaptam a tekintetem.

-Öhm... ezt megszervezték. -állapítottam meg, mintha nem tudná. 

-Aha.  -válaszolta. A zavart csend közepette azt se tudtam hová nézzek, vagy mint mondjak... minden összekeveredett bennem. Persze ez leginkább a bizonytalanságot takarja, nem azt, hogy kezdek kiábrándulni belőle. Végül csendben megvacsoráztunk, nem szóltunk egymáshoz semmit. Nem is értem, hogy mégis hogy gondolták ezt a többiek...
-Jenny... -törte meg a 20 perce tartó csendet. Mosolyogva kaptam fel a fejemet. -Tudod én... van számodra egy ajándékom, csak fent van a szobában. Nem tudtam, hogy te leszel a meglepetés. Azt hittem, hogy egy nagy adag Nando's... -hajtotta le a fejét mosolyogva.
-Tényleg nem kellett volna venned semmit...
-De kellett! Mint már mondtam, nem mindennap lesz 16 éves az ember. Akkor ha itt végeztünk, akár feljöhetnél, és odaadom. -jelentette ki határozottan, majd felállt. Megfogta a kezemet, felsegített, összehajtotta a plédet, belegyömöszölte a korárba, és elindultunk. Fent Niall elkezdett kotorászni a cuccai között, aztán pár perc múlva megjelent fekete, bársony borítású kis ékszeres dobozkával, amit át is adott. Remegő kézzel nyitottam ki. Amikor 

megláttam a benne lévő gyönyörű karkötőt, egyből a nyakába ugrottam, és egy puszit nyomtam az arcára.
-Niall... nem találok szavakat! Ez gyönyörű! 
-Örülök, hogy tetszik. -felelte zavartan. -Nincs kedved megnézni egy filmet? Van egy csomó DVD-m. Nem megyek sehova minimum 10 film nélkül.
-De, persze. Mid van? -ültem le a kanapéra. A dohányzóasztalról elvett egy DVD tartót, amibe úgy 10-15 film lehetett.
-Te vagy a szülinapos, válassz amit szeretnél! -mondta. Végül egy romantikus vígjátékra esett a választásunk közös megegyezéssel. Kicsit furcsálltam, hogy az 'Amíg a jackpot el nem választ' című filmet ajánlotta, de mivel imádom azt a filmet, szívesen néztem meg. Niall adott egy melegítő gatyát, és egy fekete pólót, hogy öltözzek át. Bevonultam a fürdőszobába, ahol hamar megszabadultam a koktélruhámtól, és egy kényelmesebb viseletben nézhettem végig a filmet. A felénél már nagyon álmos voltam, így Niall azt mondta, hogy nyugodtan hajtsam a fejemet a mellkasára.